Színében mély sötét maggal és szélein még fiatalos bíbor széllel megjelenő jellegzetes Kékfrankos. Üde illatában érett piros és fekete húsú gyümölcsök bújnak elő, többnyire cigánymeggy, szilva, feketeribizli jegyeire emlékeztetve, amit visszafogott tölgyes aromatika fűszerez. Viszonylag könnyed test és lendületes fiatalos szerkezet jellemzi, amit leheletnyi fahordós érlelésből származó aromatika és puha tanninok kereteznek. Ízében kellemes savérzet nyújt frissességet és lendületet, amiben a meggy jellegzetes aromái bontakoznak ki leginkább. Rövidebb palackos érleléssel még további íz harmóniát és egyensúlyt érhetünk el, de zamatadagsága, érleltsége és textúrája már tökéletes kóstolói élményt nyújt. Némileg alacsonyabb hőmérsékleten fogyasztva (15-16 C⁰-on temperálva) kiemelhetjük a bor frissességét és akár hagyományos paprikás ételekhez, vagy sertéshúsból készült kissé fűszeresebb fogásokhoz is szívesen ajánljuk.